Újpest Football Club

SECTORBAN: Simon Krisztián

2020. szeptember 12. - ujpestfc.hu

Csapatkapitányunkat ültettük Sectorba, és nem csak a fociról kérdeztük.

Krisztián történetét sokan ismerik, tudjuk róla hogyan került Újpestre, a debütálását, a 6:0-t, most inkább belestünk egy kicsit a színfelek mögé.

Mesélj magadról egy kicsit? Milyen volt a pici Móci?

Bár Pesten születtem, igazából gödöllőinek tartom magam, nagyon közel áll a szívemhez a város. Ott nőttem fel, egy lakótelepi lakásban éltünk a szüleimmel. Sok barátommal fociztunk lent a téren, akkoriban ez volt a normális. Nagyon sok jó emlékem van erről az időszakról.

Miért pont a labdarúgást választottad?

Talán már meg volt pecsételve a sorsom, hiszen apukám is focizott. Az NB I-ben is szerepelt, többek közt volt Dunaújvárosban, a Volánnál és Szombathelyen, és persze nagyon sok másodosztályú mérkőzése volt Gödöllőn. Sportoló családba születtem, anyukám kézilabdázott, ő nyilván afelé próbált orientálni. Ahogy ő mesélte, dobálta nekem a labdát mindig a kezembe, de én általában lábbal adtam vissza, apukám legnagyobb örömére.

Apukádat láttad játszani?

Nem, sajnos, de, most, hogy így mondod, elő kéne szedni néhány felvételt. Nyilván voltam kint meccsén, de már nem a legmagasabb szinten, hanem NB III-ban. Tetszett, de akkor még nagyon kicsi voltam. Viszont, aki látta apát is játszani, azok mind azt mondják, hogy hasonló a játékstílusunk. Ő is szélső volt, gyors volt, és ugyanilyen alkat, mint én.

A 7-es mezszám mára már összenőt veled. Van ennek valami plusz jelentése számodra?

Ez mindig is a szerencseszámom volt, apum is játszott korábban ebben a mezben, de ő ezt csak később mesélte el. Valahogy úgy alakult ki nálam ez mezszám, hogy a klasszikus számozásnál ez ugye a mindig a szélsőké, ahogy a 11-es is. Akkoriban nagy rajongója voltam David Beckhamnek, rengeteg dresszem volt az ő nevével. Úgyhogy miatta is lettem 7-es.

Hogy kerültél ide Újpestre?

Gödöllőről először felkerültem a Goldballhoz, majd miután ott kiöregedtünk, kellett egy következő lépcső, és volt egy együttműködés az Újpesttel. Nagyon jó kis gárda volt akkoriban ott, együtt játszottam Varga Rolival, Nagy Danival, meg még sokakkal, így gyorsan lecsapták ránk az NB I-es klubok. Nekem mindig is nagyon imponált az Újpest, gyerekkorom óta velük szimpatizáltam.

2009-ben bemutatkoztál az első csapatban, majd esélyed nyílt egy rövid időre kilátogatni a Wolverhampton egyesületéhez, majd, amikor visszatértél, nálunk épp fiatalítás zajlott, így Mészöly Géza megadta a lehetőséget, amivel te éltél is. Meg hát jött a 6-0, amikor mindenki megismerte a nevedet. Fel is kellteted több klubnak is az érdeklődését, a Feyenoord le is csapott rád.

Igen, nagyon fiatalon lettem idegenlégiós, még a hazai első osztályban is csak fél évet, nagyjából 10 meccset futballoztam, úgy igazoltam oda. De, ha egy ilyen szintű egyesület megkeres, akkor nem nagyon gondolkodik az ember. Sokat profitáltam belőle, és meghatározó élmények értek, akár az, hogy az Ajax ellen is pályán lehettem kezdőként 50 ezer ember előtt, vagy akár minden hazai találkozó, mert állandóan telt ház előtt szerepeltünk.

A második külföldre igazolásod előtt már rendszeresen játszottál lila-fehérben. Hogyan jött létre a szerződés az 1860 Münchennel? Tervbe volt, teljesen váratlanul ért?

Mindig arra koncentráltam, hogy itt nyújtsak olyan teljesítményt, amire lehet építeni, úgyhogy igazából nem ez lebegett a szemem előtt. Érdekes szituáció volt, mert tudtam, hogy vannak érdeklődök, de nem volt semmi konkrétum, így az utolsó nap reggel kicsit csalódottan is indultam edzésre. A tréningen keresett meg a tulajdonos, hogy nekem este 18 óráig ki kell érnem Münchenbe, mert zárul az átigazolási időszak. Úgyhogy behuppantam a kocsiba, és fél 1-kor már a repülőn ültem. Megint nem sok időm volt gondolkodni, de úgy voltam vele, hogy az 1860 München jó csapat, gyerünk, menjünk, csináljuk. Azzal is számoltam, hogy amellett, hogy én jól jártam vele, de nyilván az Újpestnek is előnyére válik. Nekem fontos volt, hogy ne csak én, hanem az Újpest is jól járjon, így boldog voltam, hogy így alakult.

Hazatérvén újra a Megyeri útra tetted a székhelyed. Voltak más kérőid is, vagy egyértelműen ide akartál jönni?

Előtte sokáig nem játszottam, így nagyon hálás voltam, és vagyok a mai napig, hogy lehetőségem volt visszatérni. Több lehetőség is felmerült, de amint megtudtam, hogy hazatérhetek, ez élvezet prioritást. Nem is tudnám elképzelni itthon magam más színekben, ezért is hosszú távú szerződést írtunk alá.

Elértél már minden célt a karrieredben?

Két nagy álmom volt. Az egyik az, hogy itt Újpesten NB I-es focista lehessek, a másik pedig, hogy később pályára léphessek a nemzeti tizenegyben is. Szenzációs élmény volt, amikor nekünk játszották a Himnuszt, ez minden sportoló végső célja. Minden alkalom különleges, amikor a címeres mezt az ember magát viselheti, ráadásul debütálásomkor még a 7-es számot is megkaptam, mert akkor Dzsudzsák Balázs nem játszott. Játszottam még Romániában, ott még pontot is sikerült szerezni Dárdai Pál irányításával. Egy kis személyes történet, hogy édesapám a meccsek után mindig mondta a negatívumokat, de ahogy bemutatkoztam a válogatottba, azt mondta, hogy már nem tud semmi újat átadni, merthogy neki ez nem adatott meg. Úgyhogy innentől is átbeszéljük mindig a történteket, de már nem csak a hibákat hangsúlyozza ki.

Mennyire volt ez “édes” teher, hogy egy esetleges rossz szereplés után, még apukád is felrótta neked a hibákat, hiányosságokat?

Így most már felnőttfejjel látja az ember, hogy jót akart, de gyerekként nem mindig gondoltam erre, volt rá példa, hogy elvonultam a szobámba, hogy ez engem nem érdekel. Persze ma már tudom, hogy mindvégig csak segíteni akart, de akkor nem volt könnyű elfogadni. Sokszor például hajnalban mikor keltett, hogy menjünk ki edzeni, szabadnapokon is, iskola előtt, akkor az nehezen ment. Bár az hozzátartozik, amikor már kint voltam a pályán, akkor suliba nem akartam menni. Egyszóval apukámnak nagyon sokat köszönhetek.

Őt tartod példaképednek?

Nélküle ez biztos nem sikerült volna. Persze anyukám is végig mellettem állt, de apukám hajtás és unszolása nélkül ma nem tartanék itt. Igen, egyértelműen őt mondanám példaképemnek.

Egy sikeres férfi mögött mindig van egy nő?

Igen, a kedvesem. Több, mint fél éve vagyunk együtt. Ő is sportoló, western lovagol, és komoly célja, hogy kijusson a következő Európa-bajnokságra, amit ugye a COVID-helyzet keresztülhúzott. De jár versenyekre, és vannak nagyon szép lovai vannak. Már együtt is élünk, nagyon boldogok vagyunk, mindenben mellettem áll, mindenben támogat, ahogy én is őt. Rendben van a lelkem, és ez a pályán is meglátszik.

Ha 20 éves korodban eléd tették volna, hogy tessék, ez lesz a következő 10 év az életedben, akkor ezt elfogadtad volna? Gondolok itt mindenre, nem csak a labdarúgásra.

Ahol most tartok, azzal elégedett vagyok, most boldog vagyok, Újpesten beszélgetünk, ezt összegezve biztos, hogy aláírnám. Kicsit göröngyös volt az út, lehete volna benne több, lehetett volna kevesebb, de ebben a pillanatban tényleg boldog vagyok. Nem azon kell siránkozni, hogy mi történhetett volna másképp, hanem örülni annak, ami adatott. Hálás vagyok, úgyhogy elfogadnám azt a szerződést 20 évesen.

A rovat támogatója a Sector Bistro

#7 Simon Krisztián
Születési idő	1991. 06. 10.