Horvát klasszisunkkal beszélgettünk, aki felsorolta a szezon legemlékezetesebb pillanatait, mesélt nehéz családi döntésről, sőt kedvenc nemzetközi poszttársát is megnevezte.
Mi volt ennek a félszezonnak a három legmeghatározóbb momentuma vagy eseménye számodra?
Elsőként a debütálásom a Paks ellen, a vereség ellenére mindig maradandó emlék, amikor az ember bemutatkozik az új csapatában. Második helyen a hazai Derbi ugrik be, amelyen már a bemelegítésen is őrült hangulat fogadott minket, a meccsről nem is beszélve. Hosszú évek után sikerült a klubnak eredményt elérnie az ősi rivális ellen, és azon vagyunk, hogy ez a következő években állandósuljon, és minél hamarabb meglegyen a győzelem is. Harmadikként a Fehérvár elleni hazai sikert mondom, gólt tudtam szerezni először a szurkolóink előtt és domináns győzelmet arattunk.
A legnagyobb eredménye ennek a félévnek azon a professzionális kultúrán túl, ami Bartosz Grzelak vezetésével alakul, talán az, hogy a keret is kezdi elhinni, hogy topcsapattá válhat Magyarországon. Egyetértesz ezzel?
Igen, bár ez sokösszetevős, de valóban, a Fehérvár elleni győzelem, vagyis augusztus óta egy kifejezetten rossz meccsünk volt, a stabilitás tehát már megvan. Az összeszokottság is segít, hiszen sok új játékos érkezett a nyáron, és a vezetőedző is finomhangolta szezon közben a taktikát, gondolok itt az öt- és négyvédős rendszerekre. Ezzel együtt nem dőlhetünk hátra mert még nem értünk el semmit, de kifejezetten jó irányba tartunk. Itt van rögtön a Kecskemét elleni bajnoki, amit, ha sikerül győzelemmel abszolválni, akár a dobogóra is léphetünk.
Mennyire figyeled az európai bajnokságokat és a nemzetközi meccseket?
Igyekszem minél többet, bár ugye futballistaként sokszor a saját meccseinkkel ütköznek a topbajnokságok legjobb találkozói. Mivel a családom nem itt Budapesten, hanem odahaza Zágrábban él, így azért főleg hétköznap jut rá időm. Nevelőegyesületemet, a Dinamo Zágrábot figyelem leginkább. De a poszttársaim is érdekelnek, ilyen szempontból Harry Kane nyűgöz le a leginkább, az ő finom labdaérintései, a tizenhatoson belüli jelenléte, elképesztő gólérzékenysége inspirál az európai sztárok közül.
Említetted a családodat, illetve, hogy nem költöztek veled Budapestre. Hogy viseled az ő távollétüket?
Nem könnyű értelemszerűen, de ez része ennek a szakmának. Eligazol az ember külföldre, ahol sok szeretetet kap a szurkolóktól, de együtt is járhat azzal, mint a mi esetünkben, hogy a saját szeretteivel kevesebb időt tölt. Ezzel együtt ez a mi döntésünk, fontos volt, hogy a lányom horvát környezetben nőhessen fel, ott járhasson óvodába, iskolába, nem szerettem volna kirángatni a kis közegéből. De Zágráb nincs messze, autóval három óra alatt otthon vagyok, így a szabadnapokat gyakran kihasználom, illetve ők is rendszeresen meglátogatnak.