George Ganea: Azért jöttem ide, mert a magyar futball villámgyorsan fejlődik

Ezúttal a két gólpassznál járó George Ganeát ismerhetjük meg jobban. Szélső támadónk mesélt a beilleszkedéséről és édesapjáról, illetve elárulta, hogy miért választotta az Újpestet.

Kifejezetten jól kezdtél nálunk, három meccs alatt két gólpassz és egy kiharcolt büntető. Ez azt jelenti, hogy hamar beilleszkedtél, passzol a mi játékunk a te stílusodhoz?

Elég gyorsan megszoktam a környezetet, sokat segített a stáb és a csapattársaim is. A pályán is hamar magamra találtam, fekszik nekem ez a felfogás. Hosszú labdákkal és sok labdabirtoklással próbálkozunk, ez pedig megkönnyítette a dolgom. A két gólpassznál többet akartam szerezni, de azt hiszem, kezdetnek megteszi.

Eddig mindhárom bajnokin a bal szélen játszottál. Akkor ez a kedvenc posztod?

Elmondhatom, hogy támadásban mindenhol tudok játszani. A két szélén, centerként és visszavont ékként is. Utánpótlásban kilences pozícióban kezdtem, aztán szép lassan a felnőttek között egyre többször kerültem ki a szélre, mert nincs egy klasszikus center alkatom. A bal oldalt annyiból jobban kedvelem, hogy változatosabb, hiszen tudok befelé cselezni, keresztbe vezetni a labdát, majd lőni, vagy az alapvonal felé cselezni, és beadni. Éppen ezek miatt talán a bal szélső és a center a két kedvenc posztom.

Igen, az feltűnt, hogy szeretsz cselezni. Ebben vagy az egyik legjobb a pályán?

Akkor cselezek, ha magabiztosnak és jól érzem magam, illetve, ha tudom, hogy a stáb és a társaim is megbíznak bennem. Ez most mind megvan, szerintem jó formában vagyok, habár az első két meccsen még fizikálisan nem tudtam 100 százalékot nyújtani, de fokozatosan jobb állapotban leszek. Nem mondom, hogy én vagyok a leglátványosabb játékos, de egy-két védőt ki tudok cselezni. Jól és gyorsan indulok be az üres területekbe, kapura lőni is tudok, habár ezt az első meccseimen még nem mutattam meg. Emellett sokat futok és általában későn fáradok el. Nem véletlen, hogy gyerekkorom óta Cristiano Ronaldo a példaképem, ugyanazon a poszton is játszunk.

ganea1

Azt már tudjuk, miben vagy jó a pályán, de milyen ember George Ganea az életben?

Szerintem egy rendes srác vagyok, elég szociális, szeretem megismerni az embereket, hogy honnan jöttek, szeretek többet megtudni más kultúrákról. Van egy családom, egy feleségem és egy háromhónapos kislányom, úgyhogy elég fiatal apuka vagyok. Ők egy hete költöztek Budapestre, a párommal mindketten nagyon szeretjük ezt a várost, gyönyörű, rengeteg programra van lehetőségünk együtt és barátokkal is. Az elmúlt hónapok kissé nehezek voltak, költözködni, átállni egy másik életre. Ez főleg a családomat érintette nehezen, de bízom benne, hogy végül nagyon boldogok leszünk itt. Az azért egy kis könnyítést jelent, hogy Románia itt van a szomszédban, így, ha a feleségem haza akar menni, akkor hipp-hopp otthon van.

Gondolom az sosem volt kérdés, hogy labdarúgó leszel, hiszen édesapád, Ionel Ganea is profi futballista volt..

Mondhatjuk, hogy így van, viszont sosem erőltette rám a focit, a saját döntésem volt. Öt évesen kezdtem el rendesen futballozni, de egészen kiskoromtól kezdve a labdarúgás világában éltem. Az volt az álmom, hogy ezen az úton haladjak végig, szerencsére sikerült. Arra nem emlékszem, hogy amikor kicsi voltam, követtem-e apa meccseit, de utána, ahogy nőttem, visszanéztem Youtube-on, meg persze ő is mutatott DVD-ket magáról. Mint minden szülő, ő is ellát tanácsokkal a mai napig, néha megfogadom őket, máskor meg sem akarom hallani azokat (nevet).

ganea3

Gyerekként tehát az volt a vágyad, hogy profi legyél, de mi a mostani álmod?

Legfőképpen az, hogy a szüleim büszkék legyenek rám. Szívesen játszanék valamelyik topbajnokságban, például Spanyolországban, Olaszországban, de különösképp a Bundesligában, hiszen apukám is ott játszott sokáig (Ionel Ganea 107-szer lépett pályára a Stuttgartban – a szerk.). Azonban, ha nem jönne össze egy ilyen komoly liga, akkor sincs gond, amíg büszkék rám. Más nem számít.

Említetted Olaszországot, ott az Entella és az AS Roma akadémiáján is megfordultál. Utóbbinál ismerted meg Lirim Kastratit is. Jó viszonyt ápoltok?

Kifejezetten jót, noha csak egy évet töltöttem el a Románál, nagyon jó barátok lettünk. Ő tényleg remek ember, olyan, akiben megbízhatok. Amióta megérkeztem, rengeteget segít nekem. Nagyjából két nappal azelőtt, hogy biztossá vált az ideigazolásom, írtam neki, illetve Andreias Calcannak, aki korábban itt játszott, majd a csapattársam volt, és kérdeztem tőlük pár dolgot. Kizárólag jókat mondtak a klubról, a csapatról és az egész környezetről, de azt is hozzátették, hogy az Újpest nagyobb dolgokat is szeretne elérni, így még inkább meggyőztek.

ganea4

Olaszországban is nevelkedtél, de felnőttként Romániában futballoztál. Milyen különbségeket észleltél a román és a magyar labdarúgás között?

Olyan hatalmas differencia azért nincs, de amit megfigyeltem, hogy itt az összes ember, aki a futballal foglalkozik, jóval profibb és nagyobb dolgokat akar elérni. Magyarországon kiváló minőségű játékosok vannak, de ami a legnagyobb különbség, hogy a körülmények is jóval magasabb színvonalat képviselnek, ebben Románia kicsit lemaradt. Az elsődleges ok, amiért idejöttem, hogy tudom, milyen villámgyorsan fejlődik a magyar labdarúgás, gyorsabban, mint otthon, éppen ezért előrelépés ez nekem, és előszobája lehet annak, hogy egy nagy bajnokságba is eljussak.

Hétvégén Paksra látogatunk. Tudsz valamit a paksiakról?

Néhány dolgot mondtak már a többiek az öltözőben, illetve a Diósgyőr elleni meccsükbe is belenéztem. Biztosan kemény találkozó lesz, természetesen nyerni szeretnénk, hiszen az előző két meccsen is benne volt, hogy behúzzuk mind a hat pontot, de sajnos végül nem sikerült. A szurkolóink támogatásával most is megvan az esélyünk a győzelemre, fantasztikusak voltak mindhárom összecsapáson. Már korábban is tudtam, hogy komoly ultrái vannak az Újpestnek, élvezet előttük futballozni.

BAJUSZ ZOLTÁN

Az utolsó percekben zsebelte be a győzelmet a DEAC

Második együttesünk 2-1-re maradt alul az NB III. Észak-Keleti csoport 3. fordulójában.

Mundi Viktor, vezetőedző nyilatkozata: „Nagyon rosszul kezdtük a mérkőzést, az első 12 percet odaadtuk a Debrecennek. Sajnos egy nagy hibából gólt is kaptunk ebben a periódusban. A meccs hátralévő részében elégedett voltam a csapattal, ekkorra elkezdtük dominálni a találkozót, helyzeteket alakítottunk ki, amiket sajnos kihagytunk. 1-1-nél a lélektani és a fizikális fölényünket sajnos nem tudtuk gólra váltani, és ahogy ez ilyenkor lenni szokott az utolsó percben egy pontrúgásból az ellenfél be tudta gyűjteni a három pontot. Ez ismét egy olyan összecsapás volt, amin abszolút nem érdemeltünk vereséget.”

nb3 ujpest2 kisvarda2 23 24 43

Mucsányi Márk is értékelte a vasárnapi mérkőzést: „Csalódottak vagyunk, hogy az utolsó percben sikerült kikapnunk. Úgy érzem, hogy a védekezésünk nem működött úgy, ahogy szerettük volna. A saját játékomra rátérve azt gondolom, hogy nem volt elég az az egy gól, mert lett volna lehetőségem kettőt, vagy nagyobb szerencsével akár hármat is szerezni. Bízom benne, hogy a következő meccsre feljavul a védekezésünk, és a csapategység is erősebb lesz.”

Második együttesünk legközelebb augusztus 19-én, szombaton 11:00-tól hazai pályán fogadja a Sényő-Carnifex FC gárdáját.

NB III Észak-Keleti csoport 3. forduló

DEAC - Újpest FC II. 2-1

Gólszerző: Tochukwu 11’, Korhut 91’, ill. Mucsányi Márk 37’

Mátyus – Horváth B. – Horváth D. – Croizet – Mucsányi – Fehér – Ognjen – Kovács – Geiger (Mucsányi Miron 73’) – Simon – Dékei (Müller 58’)

Közel volt a győzelem, de a ráadásban pontot mentett a Mezőkövesd

Az Újpest FC 1-1-es döntetlent játszott hazai pályán a Mezőkövesd ellen

Már a mérkőzés elején kezünkbe vettük az irányítást, a Mezőkövesd saját térfelén, visszahúzódva kezdte a védekezést. Ennek ellenére ezt a szilárd falat is sikerült néhányszor átjátszanunk, a 10. percben például Matija Ljujic átlövését kellett kitornáznia Piscitellinek.

Nem sokkal később ismét helyzetbe kerültünk, Tamás Krisztián kanyarintott középre balról, melyre Kiss Tamás érkezett a röviden a hosszúról beérve, de szélsőnk csak belepörgetni tudott a labdába, így az elgurult a túlsó kapufa mellett. A vendégek néhány ellentámadással próbálkoztak csak, de ezeket rendre sikerült lekapcsolnunk a tizenhatos előtt. Több komolyabb lehetőségünk nekünk sem adódott, így 0-0-val fordultunk.

A szünet után szinte rögtön megszerezhettük volna a vezetést, Ljujic szögletét Antzoulas fejelte erősen kapura, de a hálóőr megint bravúrral védett. A Mezőkövesd továbbra sem merészkedett át a mi térfelünkre, a tizenhatos elé tömörülve védekezett, így egyedül Mörschel átlövésével volt esélyünk a gólszerzésre, de Piscitelli azt is hárította.

Nebojsa Vignjevic cserékkel próbált frissíteni, Simon Krisztián lábáan pedig ott is volt a vezető találat, de sajnos a szépen kijátszott akció végén ballal fölé perdített. A 88. percben azonban megint Simonra jött ki a ziccer, melyet higgadtan a felsőbe bombázott. Viszont a ráadást nem tudtuk kihúzni, a 92. percben Nikolic szaladt alá a labdának, melyet így Lehoczky az üres kapuba stukkolt, így a végeredmény 1-1 lett.

OTP BANK LIGA, 3. FORDULÓ

Újpest FC - Mezőköves 1-1

Szabó Bálint a Csíkszeredához került kölcsönbe

Fiatal magyar játékosunk ezt a szezont a román másodosztályban tölti

Szabó Bálint tavaly nyáron érkezett klubunkhoz az NB II-es Nyíregyházától. A középpályásként és jobbhátvédként is bevethető játékos 18 bajnokin lépett pályára lila-fehérben az NB I-ben, ezeken 1 gólt és 2 gólpasszt szerzett. Szabó a magyar U21-es válogatottba is meghívót kapott ősszel, Azerbajdzsán ellen debütálhatott is, majd tavasszal Ciprus ellen kezdőként is bizonyíthatott. 

A 21 éves futballista a 2023/24-es idényt kölcsönben, a román másodosztályban szereplő Csíkszeredánál tölti.

Matija Ljujic: Tisztelni kell a szurkolókat, hiszen fizetnek azért, hogy élőben láthassanak minket!

Matija Ljujic őszintén beszélt a szezonról, karrierről és a családjáról is.

Gratulálok a mesterhármasodhoz. Láttam, hogy aláírattad a többiekkel a meccslabdát, és eltetted. Ez volt az első triplád pályafutásod során?

Talán még a grundon lőttem régen, de profi karrierem alatt ez volt az első, igen. Különleges mérkőzés volt számomra, olyan előfordult már korábban, hogy három gólpasszt adtam vagy két gólt szereztem, de mesterhármast eddig még nem. Örülök neki természetesen, de a legfontosabb az, hogy nem kaptunk ki. Hullámzó összecsapás volt, el is veszíthettük volna, meg is nyerhettük volna, a futball ilyen. Jó úton járunk, és azért kell dolgoznunk, hogy azon is maradjunk. Ha még tovább fejlődünk, növeljük a koncentrációnkat, akkor nagy dolgokat érhetünk el ebben a szezonban.

Érezted a meccs előtt, hogy jól fog menni a játék? Változtattál valamit a felkészülésedben, ami eltérő a megszokottól?

Nem csináltam semmit másként, ugyanúgy készültem, mint a többi találkozóra. Arra figyeltem, hogy mindent teljesítsek, amit a mester kér tőlem. Egyik gól sem véletlenül született, mindent gyakoroltunk edzésen, igazi csapatmunka volt. Nyilván, ha 10 embert kicseleztem volna, vagy 30 méterről bombáztam volna a kapuba, akkor oké, az az én érdemem, de ez most az egész csapaté volt, szép akciókból találtunk be.

Egész jól ment a játék a felkészülés során is. Már akkor is gondoltad, hogy alapember lehetsz idén?

Nem éreztem úgy, csupán tettem a saját dolgomat. Meg kell mondjam, eleinte kicsit nehéz volt a helyzetem, új edzőhöz kerültem vissza, aki teljesen új elképzeléseket hozott, így a játékomon is változtatnom kellett. Az első egy-két felkészülési mérkőzésen még nem teljesítettem jól, sok mindent másként csináltam, mint ahogy kellett volna. Aztán szép lassan felvettem a ritmust, megszoktam a játékstílust az edzéseken is, Nebojsa Vignjevic rengeteget beszélt velem, így fokozatosan fejlődtem, most pedig azon vagyok, hogy ezt a bajnokikra is átültessem.

matija1

Tavaly érkeztél Újpestre, de aztán fél évre kölcsönbe kerültél. Szerinted miben változott a mostani éned az egy évvel ezelőttihez képest?

Az nem változott, hogy akkor is és most is 100 százalékos állapotban vagyok. Nem tudom, a szurkolók és a klub, hogy látta, de én így úgy éreztem, hogy jól ment a játék az év elején. Aztán kezdtem úgy érezni, hogy romlik az állapotom, mivel nem játszottam a meccseken, azt pedig nem tudtam elképzelni, hogy még egy egész félévet a padon üljek. Beszéltem a vezetőséggel, hogy engedjenek el hat hónapra kölcsönbe, mert szeretnék játékban maradni. Most újra itt vagyok, és jó formában küzdök tovább, az Újpestért.

És nem is volt rossz szezonod Azerbajdzsánban, 14 meccs alatt 3 gól és 3 gólpassz. Hogy tetszett az azeri liga, illetve az egész közeg?

A focival és a kultúrával sem volt gondom, a bajnokság kicsit hasonlít a magyarhoz, viszont ott elég rossz minőségű stadionok vannak. Azt gondoltam, hogy több ember jár ki a meccsekre, ezzel szemben még a nagyobb egyesületek találkozóira is csak 1-2 ezren látogatnak ki. Ezt leszámítva teljesen elégedett voltam, hamar befogadtak, és hálás vagyok az FK Sabail csapatának, amiért esélyt adtak nekem, és segítettek formában maradni tavasszal. Hasznos hónapok voltak.

Elég nagy utazó vagy, hiszen játszottál többek között Ausztráliában, Dél-Koreában, Izraelben, Portugáliában és még sorolhatnám. Szeretsz felfedezni, vagy miért választottad ezeket az országokat?

Tényleg sok helyen megfordultam, de nem így terveztem. A labdarúgásban sokszor változik az emberek helyzete. Néha egy jobb szerződést kínálnak, vagy nem érzed magad komfortosan, máskor jön egy új edző, új tulajdonos. Mindig több időre terveztem a soron következő állomásomon, de végül valamiért rendre váltásra volt szükségem. Van három gyermekem, egy feleségem, nekik is és nekem is elég nehéz volt ez a sok költözködés, mindig új ország, új nyelv, kultúra, más csapattársak, újabb bajnokság. Kemény helyzet, hiszen általában volt fél-egy évem letenni valamit az asztalra úgy, hogy állandóan új környezetbe csöppentem. Az évek során azért kezdi megszokni ezt az ember, de ettől függetlenül továbbra sem könnyű. Ezért is vagyok boldog, hogy most Újpestre jöhettem vissza, mert itt már elég sok mindent ismerek, így egyszerűbb a szituáció.

matija5

Említetted a családodat. Ezek szerint ők mindig utaztak veled?

Igen, mindig jöttek velem, csak Azerbajdzsánban voltam egyedül, mert oda mindössze négy hónapra mentem, így nem sok értelme lett volna őket is elrángatni. Jelenleg szintén egyedül vagyok itt, ők még nyaralnak a szüleimmel, aztán a kislányomnak szeptemberben indul az óvoda, így onnantól kezdve megint együtt leszünk.

És melyik volt a kedvenc országod?

Fú, erre nagyon nehéz válaszolni, nem is tudok egyet kiemelni. Sosem a legnevesebb csapatokban játszottam, viszont szerencsére mindig vagy fővárosban vagy valamelyik nagyobb városban. Portugáliában például Lisszabonban, a Belenensesnél, de mondhatnám a lenyűgöző Új-Zélandot is, hiszen a Wellington új-zélandi együttes, de az ausztrál bajnokságban szerepeltünk. Dél-Korea szintén fantasztikus ország, talán a legkülönlegesebb volt, mivel egy teljesen más kultúra, minden különbözött az addigiaktól. Baku és Budapest ugyanúgy gyönyörű, ráadásul utóbbi esetében még egy nagy és rendkívüli hagyományokkal bíró klubhoz is tartozom. Izraelben viszont ugyancsak nem a leghíresebb csapatnál játszottam, mégis a fővárosban élhettem. Mindig szerencsém volt ebből a szempontból, fantasztikus helyeken jártam, nem tudok választani kedvencet, mert csak jó tapasztalataim voltak nekem is és a családomnak is.

matija4

Beszélsz is valamennyire ezeken a nyelveken?

Portugálul egész jól, mivel ott szinte senki nem beszélt angolul, így pár hónapig jártam portugál órákra is. Aztán később majdnem minden csapatomnál volt legalább egy brazil srác, így velük szinten tudtam tartani a tudásom. Az angolom nem tökéletes, de annyira bőven jó, hogy meg tudok beszélni minden lényeges dolgot a társaimmal. Ezen kívül a többi nyelven maximum csúnya szavakat tanultam meg, mint mindenki (nevet).

Térjünk vissza a futballra! Bizonyára tudod, hogy négy góllal te vezeted az NB I góllövőlistáját. Nem rossz egy középpályástól, nem?

Hát igen, de személyes céljaim nincsenek általában, legalábbis ilyen konkrétak, hogy hány gólt vagy gólpasszt akarok szerezni. Mindig azon vagyok, hogy edzésről edzésre jobb legyek, az már csak plusz, ha emellé még gólok is társulnak. A legfontosabb, hogy csapatként működjünk együtt, és szerintem ez most kívülről is látszik. Akkor leszünk sikeresek, ha segítjük a másikat, ha valaki elront valamit, a másik fut helyette, hogy kijavítsa. Kiváló minőségű játékosaink vannak, a szélen Csoboth, Kiss, Ganea, elől Sasere, Ambrose, rengeteg fiatal, saját nevelésű futballista is felkerült, mindenki tud valami extrát nyújtani, és biztos vagyok benne, hogy az ellenfelek nem szívesen találkoznak velük. Éppen ezért hiszem azt, hogy bárkire veszélyt jelenthetünk, és bármelyik pozíciót megszerezhetjük.

matija6

És mi a helyzet a hosszú távú célokkal? Válogatottságra például nem gondolsz?

Gyerekként nyilván az volt az álmom, hogy a felnőtt nemzeti csapatban szerepelhessek, viszont az elmúlt években nem topbajnokságokban játszottam, ahol fel tudtam volna hívni magamra a figyelmet. Az utánpótlás-válogatottakban megfordultam, de azok természetesen nem ugyanolyan szintet képviselnek, mint az A csapat. Mindjárt 30 éves vagyok, így az én esetemben ez már nehezen kerülhet szóba, viszont kiváló állapotban érzem magam. Az elsődleges célom, hogy minél tovább futballozhassak profi szinten, mert egyelőre nem tudom elképzelni, hogy befejezzem bármikor is a pályafutásomat.

Akkor koncentráljunk a jelenre, szombaton ismét hazai pályán játszunk, az ellenfél a Mezőkövesd lesz. Mit vársz?

Győzelemmel és sok szurkolóval számolok. Óriási támogatást adtak nekünk az első két meccsen, a Fehérvár ellen már a bemelegítésnél motiváltak minket, a Puskás Akadémia ellen pedig 3–1-es hátrányban voltunk, rosszul játszottunk, ők mégis végig szurkolták a 90 percet, nyomtak minket előre. Képesek arra, hogy megváltoztassanak egy mérkőzést. A labdarúgást értük játsszuk, tisztelni kell ezeket az embereket, hiszen fizetnek azért, hogy élőben láthassanak minket. Sokan családos emberek, a pénzüket és az idejüket áldozzák ránk, kihozzák a gyermekeiket, így az a legkevesebb, hogy száz százalékot nyújtunk, küzdünk és jól teljesítünk azért, hogy ezek a gyerekek boldogan menjenek haza.

 

BAJUSZ ZOLTÁN

banner szelfizz

Újpest Football Club

1044 Budapest, Megyeri út 13.