Horváth Krisztofer beszélt a beilleszkedésről, megosztotta olaszországi időszakának a nehézségeit, de idei teljesítményét is górcső alá vette. 

Túlvagy az első Derbiden. Olyan volt, mint amire számítottál?

Úgy kifejezetten nem beszéltünk róla a srácokkal előtte, ezt a meccset senkinek nem kell bemutatni vagy elmagyarázni a fontosságát. Régebben is mindig figyelemmel követtem a Derbiket, és ahogy sokan mások, úgy én is vágytam rá, hogy egyszer pályára lépjek ezen a rangadón. A hangulat semmivel sem összehasonlítható.

Akkor te nem az a fajta vagy, aki kizárja a külvilágot meccs közben?

Nem hiszem, hogy van olyan játékos, aki ezt az atmoszférát ki akarja, vagy ki tudja zárni. A szurkolóink eszméletlenek voltak, mindenkinek csak plusz löketet adhattak. Korábban klubszinten nem nagyon játszottam még ilyen hangulatban. A SPAL-nál persze sokan kint voltak a meccseken, hiszen akkor még Serie A-s klub volt, és természetesen minden együttesemnél buzdítottak a fanok, de ez az újpesti szurkolás kivételes itthon.

Emellett Budapest is új neked, hiszen korábban nem éltél itt. Megbarátkoztál már a fővárossal?

Egyszer-kétszer természetesen megfordultam itt korábban is, hiszen a Kecskeméttel sokszor játszottunk pesti csapattal, de életvitelszerűen ez az első, igen. Amúgy szeretem, bár azért kicsit furcsa volt eleinte, hiszen én egy kis faluból, a Keszthely mellőli Szentgyörgyvárról jövök. Szép és nagy város Budapest, de a foci mellett azért nem nagyon volt időm még bejárni.

Szentgyörgyvár után Hévíz, majd Zalaegerszeg. Hogy jött ebből Olaszország végül?

A ZTE-nél már 15 évesen a felnőttekkel edzettem, 16 évesen pedig már néha az NB II-ben is játszhattam. Utána viszont több új játékos is érkezett, így az edző leült velem, és elmondta, hogy nem sok lehetőséget kapok majd. Ekkor kezdtek el megkeresni a játékosmenedzserek, majd Vörösbaranyi Józsefék jelezték, hogy lenne egy lehetőségem a SPAL-nál, én pedig megragadtam az alkalmat.

Tinédzserként költöztél ki, ez pedig sokszor negatív nyomot hagy a játékosokban. Nálad, hogy telt ez az időszak?

Nincs mit szépíteni, az eleje borzalmas volt. A családom nem költözött ki velem, egyedül voltam, az első fél évben folyamatosan csak haza akartam jönni, állandóan telefonálgattam az otthoniakkal. Közben persze tanultam a nyelvet, kb. nyolc hónap alatt megtanultam alapszinten kommunikálni, így szép lassan megszoktam, majd megszerettem ott lenni. Aztán a SPAL sportigazgatója elment a Torinóhoz, és tulajdonképpen mondhatjuk, hogy vitt magával. A Torino egy legendás klub, nem volt rossz ott lenni, de összességében jobban éreztem magam a SPAL-nál. Ez főleg annak köszönhető, hogy több volt a külföldi, így könnyebb volt barátkozni is. Ez mindenhol így van, az idegenek jobban egymásra találnak. Az egyik ottani haverommal a mai napig tartom a kapcsolatot.

Ahogy mondtad, a Torino egy legendás klub, olasz élvonalban szerepel, s habár az Újpest nem a Serie A-ban játszik, de egy még régebbi együttes, és alapemberként számol veled. Ezeket összevetve előre lépésként gondoltál az ideigazolásodra?

Már a tavalyi szezon végén megkerestek a klubtól, de akkor még vissza kellett mennem Torinóba, így nem tudtam, mi lesz velem. Aztán amikor konkrét ajánlat érkezett, már nem kellett sokat gondolkodnom. Magyarország egyik legnagyobb klubja, ráadásul megújulásba kezdett, így boldogan érkeztem. Az meg csak plusz, hogy akár a szövetségi kapitánynál is jó pont lehet, ha egy Újpestben jól teljesít valaki. Nyilván a válogatottba bekerülni Szoboszlai és Sallai mögé nem egyszerű, de az elsődleges, hogy folyamatosan pályán lehessek a klubomban, mert anélkül senki nem lesz válogatott.

Az újak általában azt szokták mondani, hogy nálunk nem nehéz beilleszkedni. Neked hogy ment?

Már megszoktam mindent, jó a viszonyom a társakkal, de amúgy tényleg könnyen ment, hiszen a klubon belül mindenki nagyon közvetlen. Az még inkább egyszerűsítette a helyzetem, hogy néhány embert már ismertem, mint például Baranyai Nimródot még Debrecenből, Fiola Attilát a válogatottból, vagy Helmich Palkót a Kecskemétből. Bartosz Grzelakkal is kiváló együtt dolgozni, az első nap leültünk, és elmondta, hogy nagyon örül, hogy itt vagyok, illetve körvonalakban, hogy milyen szerepet szán nekem. Emberileg és szakmailag is jó választás volt, szerintem ez már a pályán is látszik, folyamatosan fejlődünk a keze alatt. Ez a mostani felállás még inkább kedvez a játékstílusomnak, szeretek a szélről befelé indulni. Real Madrid-szurkolóként mindig Cristiano Ronaldótól próbáltam ellesni dolgokat, bár azért azt nem mondanám, hogy hasonlítunk.

Az eddigi teljesítményeddel mennyire vagy elégedett?  

Jól kezdtem, gólpassz pont Kecskeméten, két gól a Magyar Kupában, aztán ezek a számok megakadtak. Egy támadónak ilyenkor mindig nehéz, de nem jelenti azt, hogy kedvem szegte volna a mostani periódus. Próbálok mindig segíteni a csapatnak, ahogy csak tudok, aztán előbb-utóbb úgyis megjönnek a gólok, asszisztok. Ahogy a mester is mondta, az lehet a megoldás, hogy még több helyzetet alakítunk ki, és aztán a nagy számok törvénye alapján, úgyis beakad néhány találat, reméljük, már Debrecenben. Úgy megyünk oda, hogy senki nem foglalkozik a Loki helyezésével, bármelyik pillanatban összeszedhetik magukat, így csak a saját játékunk és a győzelem érdekel minket.

BAJUSZ ZOLTÁN

Vezetőedzőnk, Bartosz Grzelak röviden értékelte a Derbit, szót ejtett a Debrecenről és a helyzetkihasználásunk javításáról is. 

A Derbi utáni sajtótájékoztatón azt mondtad, hogy nem feltétlen vagy elégedett az eredményel. Ezt néhány nap elteltével is így gondolod?

Talán úgy lehet a legjobban elmagyarázni, amit akkor mondtam, hogy nagyon reménykedtem benne, hogy végül megnyerjük a meccset, hiszen remek hozzáállással mentünk fel a pályára, és összességében jó teljesítményt nyújtottunk. Úgy éreztem, hogy ez akár három ponttal is kifizetődhetett volna, a srácok tényleg mindent beleadtak, ennek szólt a csalódottságom. Azt tudom elmondani, hogy előreléptünk az augusztusi meccs óta. Jobban játszottunk, és üzentünk riválisunknak, hogy a jövőben nem lesz könnyű az Újpest ellen játszani.

Hétvégén ahhoz a Debrecenhez látogatunk, mely jelenleg a kieső zónában áll, és hétköznap játszik egy pótolt mérkőzést a zöld-fehérekkel. Ezek kedvezhetnek nekünk, vagy afféle „sebzett vadként” kell tekinteni a Lokira?

Igen, egy kicsit nehezebb időszakukat élik, azonban aki „késsel a nyakán”, kis túlzással rendre az életéért játszik, mindig nagyon veszélyes. Éppen ezért nem nézhetjük le őket, és a legmélyebb tisztelettel kell elutaznunk hozzájuk.

Az utóbbi mérkőzéseken sok helyzetet hagytunk ki. Nem érzel frusztráltságot a srácokon emiatt?

Persze, ott lehet a fejekben, hogy mostanában kevés gólt lőttünk, de nem szabad ezen rágódni, kizárólag a következő edzésre kell összpontosítani. Lehetnénk sokkal hatékonyabbak a kapu előtt, ehhez viszont az kell, hogy még több helyzetet alakítsunk ki, és még többször kerüljünk az ellenfél kapuja elé. Ez a legjobb módja a kihagyott helyzetekből fakadó stressz kezelésének.

Mint az ismert, az Újpest FC gól nélküli döntetlent játszott ősi riválisával vasárnap a 243. bajnoki Derbin. A védelem brillírozott, de a támadók közt is akadtak jó teljesítmények. Íme, az egyéni statisztikák!

Mielőtt bárkit kiemelnénk, említsük meg, hogy a csapat 15 forduló alatt immár nyolc kapott gól nélküli meccsnél jár, a legutóbbi három mérkőzés során nem sikerült az ellenfeleknek bevenni a kapunkat. Ennek egyik fő letéteményese kapusunk, Riccardo Piscitelli, aki a ezen a találkozón is remekelt, hiszen négy védése volt, s az összes kapujára érkező lövés a tizenhatoson belülről érkezett – természetesen a bravúrok sem maradtak el. 

A védekezést illetően André Duartét kell továbbá méltatnunk, hiszen három zöld-fehér próbálkozást is blokkolt, ötször tisztázott, volt hat sikeres indítása és párharcai kétharmadát megnyerte. Ha feljebb nézünk, Horváth Krisztofer is jó teljesítmény nyújtott: volt egy tizenhatoson kívülről érkező, kaput talált lövése, kiosztott két kulcspasszt, volt két sikeres indítása, hat megnyert párharca, ráadásul négy csellel próbálkozott, amiből kettő jött be. 

A gólhoz kétszer jártunk rendkívül közel, egyszer csapatkapitányunk, Matija Ljujic remekbe szabott szabadrúgásánál, egyszer pedig Fran Brodic hajrában bemutatott, pompás labdaátvételt követő lövésénél. Utóbbi összesen kétszer próbálkozott, de mezőnyben is jó meccse volt, hiszen adott egy kulcspasszt, volt tíz megnyert párharca, valamint kiharcolt három szabálytalanságot is, miközben védekezésben is visszaért több alkalommal szerelni. 

Az Újpest FC 0-0-s döntetlent játszott a Ferencváros elleni Derbin az OTP Bank Liga 15. fordulójában.

Rögtön a harmadik percben Piscitelli mutatkozott be a vendégeknek, néhány méterről Traoré kis híján gólt fejelt, de olasz kapusunk reflexszel a felsőlécre tolta a labdát. Nem sokkal később egy oldalsó beadást ütött Varga elé Piscitelli, majd a magyar csatár egymás után kétszer is próbálkozott, de előbb kapusunk, majd Duarte blokkolt.

Ezt követően két éles Dénes-beadással veszélyeztettünk, de Brodic elől menteni tudtak a zöld-fehérek. Ezt követően túl sok helyzet nem volt a szünet előtt, így 0-0-al fordultunk.

A fordulás után egyre offenzívebben kezdtünk focizni, az 50. percben például Horváth Krisztofer kínálta meg 17 méterről Dibuszt, aki oldalra ütötte a labdát. A túloldalon is akadtak lehetőségek, előbb Zachariassen került helyzetbe, Duarte becsúszva blokkolta a lövését, majd Abu Fanira jött ki egy ajtó-ablak ziccer, de szerencsére a kapufa mellé célzott.

A 65. percben Horváth harcolt ki egy szabadrúgást, melyet Ljujic kanyarintott a felső sarok felé, de Dibusz bravúrral kitornázta a labdát. A 75. percben Horváth zseniális labdát húzott keresztbe Brodicnak, aki az átvétel után az oldalhálót találta el.

12 perccel később megint a horvát került helyzetbe, Horváth szabadrúgása tökéletesen találta meg Brodicot, akinek a fejesét Dibusz védte. A hajrát inkább a vendégek nyomták meg, Saldanha beállásával több veszélyes szituáció is kialakult a kapunk előtt, Duartének például üres kapunál is kellett blokkolnia, majd a 95. percben Horváth repült be önfeláldozóan Rommens lövése elé, így a labda éppen a kapu mellé szállt.

A sorozatos szögleteket egységesen kivédekeztük, így végre lezártuk a 2019 februárja óta tartó negatív sorozatunkat ősi riválisunk ellen.

OTP BANK LIGA, 15. FORDULÓ

Újpest FC - Ferencvárosi TC 0-0

Újpest: Piscitelli – Fiola, Duarte, Nunes, Kobouri (Gergényi, 92.) – Onovo (Lacoux, a szünetben), Tajti (Geiger, 69.) – Ljujic (Mucsányi, 73.), Dénes A. (Dékei, 92.), Horváth K. – Brodic. 
FTC: Dibusz – Makreckis, Cissé, Gartenmann, Ramírez – Maiga, Abu Fani (Rommens, 65.) – Zachariassen (Saldanha, 79.), Ben Romdhane (Kehinde, 64.), Traoré – Varga B. (Pesic, 78.).