Mint ismert, az Újpest FC bejutott a futsal NB I felsőházi rájátszásába, miután hatodik helyen zárta az alapszakaszt. Szakágigazgatónk, Sós László értékelte a szezon eddigi küzdelmeit, beszélt a játékoskeretben történt változásokról és a (közel)jövő céljairól, terveiről is. Interjú.
– Hatodik helyen, 38 szerzett ponttal bejutott a felsőházi rájátszásba az Újpest FC NB I-es futsalcsapata. Hogyan élted meg az alapszakasz küzdelmeit?
– Büszke vagyok a srácokra, mert a szezon előtt az 5-8. helyeket tűztük ki célként és ebben benne volt az is, hogy akár felső-, akár alsóházba jutunk, végül sikerült bejutnunk az első hat közé. Örültünk volna, ha nem kellett volna izgulnunk az utolsó fordulóig, de így talán kicsit édesebb a siker, mert az utolsó meccsen a csapat megmutatta a karakterét. Mondhatjuk, hogy két góllal nyertünk, de aki látta a mérkőzést, az tudja, hogy egy percig sem volt kérdés, hogy melyik csapat nyeri meg a találkozót, játékosaink pedig megmutatták, hogy jó versenyzőtípusok és készek komolyabb feladatok megvalósítására is.
– Nyáron az egyesülés miatt is tudható volt, hogy jelentős változások lesznek. Még pillantsunk vissza arra az időszakra: mennyire a célokhoz igazítottátok a játékoskeretet, vagy éppen a játékoskerethez a célokat?
– A célokat próbáltuk a játékoskerethez alakítani Óvádi László sportigazgatóval, hiszen nyáron viszonylag szűk mozgásterünk volt, össze kellett mixelni két csapatból egyet, illetve azokat az új játékosokat is be kellett illeszteni, akiket szerződtettünk. Sok változás történt az egész klub háza táján, úgyhogy – ahogy a nagypályán, a női labdarúgásban vagy az utánpótlásban – idő kellett ahhoz, hogy összeérjen a keret. Lement egy fél szezon és télen úgy próbáltunk belenyúlni a csapatba, hogy az már a következő idényekre is előremutató legyen. Csalódottak lettünk volna, ha a jó őszi szereplés után nem érjük el a felsőházat – kicsit becsapósnak tűnhet, hogy igazoltunk télen három jó játékost, de ők a januári folytatás első két meccsén még nem tudtak ott lenni, mert még nem volt átigazolási időszak, utána pedig két rangadót játszottunk, szóval az ő szerepük, hozzáadott értékük majd csak most, a felsőházi rájátszásban fog kijönni igazán.
– Ahogy mondtad, egy keretnek kell idő, amíg összeér, ehhez képest sokszor, sokan elmondták, hogy a remek idénykezdet határozta meg leginkább a felsőházba jutást. Te minek tulajdonítod ezt?
– Én is ezt mondtam korábban. A jó szezonkezdet nagyon fontos, bármilyen bajnokságról is legyen szó, egy jó rajt óriásit tud lendíteni egy csapaton. A rájátszásról ugyanez a véleményem: jó kezdéssel hamar oda lehet kerülni jó pozíciókba, utána már csak „tartani kell” azt, úgyhogy bízom benne, hogy most is jól tudunk kezdeni. Az alapszakaszban az első nyolc fordulóban veretlenek voltunk, aztán a Haladás ellen szenvedtük el első – vállalható – vereségünket Szombathelyen, szóval ez is azt mutatja, hogy kell a jó attitűd és szezonkezdés, hogy az eredmények minél jobban jöjjenek és a csapat is minél jobban összekovácsolódjon.
– A remek szezonkezdet után ahogy minden csapat életében, nálunk is volt egy hullámvölgy novemberben. Hogyan jutott túl ezen a csapat? Jól jött a kisebb decemberi szünet?
– A legnagyobb csapatokat sem kerüli el, legyen szó akár a Barcelonáról vagy a Real Madridról, hiszen mindketten vezették nyolc ponttal is a spanyol bajnokságot, mégis ugyanúgy állnak. Ez kikerülhetetlen a sportban, de szerintem kezelni tudtuk a helyzetet. Nem dorgáltuk meg a srácokat, inkább próbáltunk velük úgy beszélgetni, hogy érezzék a bizalmat és legyenek tisztában azzal, hogy nem a véletlen műve volt, ahogy korábban szerepeltek. Volt vele munka, de jól vették ezt az akadályt is a fiúk.
– A január, azaz az alapszakasz vége nem sikerült jól, hiszen négy élcsapattal szemben öt vereséget szenvedtünk. Igaz, ekkor új játékosaink még korlátozottan voltak bevethetőek. Az ő jelenlétük mennyit számított az utolsó fordulókban, mennyit számít majd a felsőházban?
– A rájátszásra szerintem sokkal inkább teljes értékű lesz a csapat. Ha lehet így mondani, az új játékosok kicsit beestek ide az átigazolási időszakban, hiszen volt, aki január közepén csatlakozott. Az újak érkezésével új játékrendszert kellett megszokni, ami nem megy egyik hétről a másikra, emellett egymás mozgásait is meg kellett ismerniük és Szente Tamásnak is több variációs lehetősége lett, más játékstruktúrát kellett elsajátítania, illetve alkalmaznia a keretnek és úgy gondolom, hogy ez még nem jött ki. Már látszik, hogy hasznos és jó játékosokat igazoltunk, de a csapat még nem funkcionál úgy, ahogy tud. Ugyanakkor ezek a vereségek is olyanok voltak, hogy a Magyar Kupa-mérkőzésen és a Kecskemét ellen is öngóllal kaptunk ki, tehát peches szériában voltunk, annak ellenére, hogy mezőnyben ezeken a mérkőzéseken is jól teljesítettünk. Ha még jobban összecsiszolódik a keret, ezekből lehet építkezni. Most jól jön a lazább időszak, hiszen lesz tíz napunk mérkőzés nélkül, aztán egy meccs után egy kéthetes válogatott szünet, szóval a mi szempontunkból ez remek alkalom a továbbépítkezésre.
– Pillantsunk vissza az előző idényre is, mert ahhoz tudjuk mérni igazán, hogy mekkorát lépett előre a csapat. A bajnokság kiélezettségét például mutatja, hogy most nyolccal több pont kellett a felsőházba jutáshoz, mint tavaly.
– Mondhatnám, hogy pechünkre ilyen kiélezett a bajnokság, mert ilyen jó szezont mentünk, mégis izgulnunk kellett, de a lényeg, hogy megvan. Az előző idényben a Haladás 63 ponttal nyerte az alapszakaszt, miközben a DEAC 30 ponttal jutott felsőházba, azaz 33 pont volt köztük, míg most a Haladás 49-cel végzett az élen, nekünk pedig 38 pontunk lett, azaz 11 pontnyi különbség van most az első és a hatodik között. Sokkal tömörebb a mezőny és azt gondolom, épp emiatt sokkal kevésbé kiszámítható, mi lesz a rájátszásban, mert bárki odaérhet bármelyik pozícióba.
– A szezon első felében megmutattuk, hogy felvesszük a versenyt az élcsapatokkal, de ez kevésbé sikerült az alapszakasz hajrájában, még ha tisztességgel helyt is álltunk. Mi kell ahhoz, hogy a rájátszásban megismételjük az idény elején mutatott teljesítményt?
– A szezon első felében ezeket a rangadókat otthon játszottuk: a Veszprémet és a Berettyóújfalut Újpesten vertük, a Kecskeméttel is itt ikszeltünk, idegenben viszont egy-egygólos vereségeket szenvedtünk. A hazai pálya ezért is fontos nekünk. Még az MFA elleni meccs előtt mondtam is a fiúknak, hogy talán azért vagyok nyugodtabb, mert egymás után kétszer-háromszor nem szoktunk itthon veszíteni, de a hazai pályának is tulajdonítom, hogy az ősz jobban sikerült.
– Mennyire vagy elégedett a 12–2–8-as mérleggel, a 75 lőtt és 62 kapott góllal? A csapat teljesítményét talán az jelzi a legjobban, hogy négyen is eljutottak legalább 10 gólig, míg a kanadai táblázaton (gól+gólpassz) hárman érték el a 20-at. Ezek azt mutatják, hogy egyénileg és csapatként is képesek vagyunk a jó teljesítményre.
– Ez rendkívül fontos, mert nem egy játékoson múlik a csapat szereplése. A tizenkét győzelem nagyon jó, néggyel több, mint tavaly ilyenkor, a nyolc vereség miatt azért van csak kicsit hiányérzetem, mert volt három olyan mérkőzés, ahol alsóházi csapatok ellen vesztettünk pontokat: kikaptunk Nyírbátorban és az MFA vendégeként, illetve döntetlent játszottunk a TF-fel, ez mínusz nyolc pont, ami számottevő lenne, ha a tabellára néznénk. Nagyon jó, hogy hoztunk bravúrokat, de sajnos azokat a pontokat el is veszítettük a kiscsapatok ellen, de az segített nekünk, hogy a mögöttünk végző Aramist és DEAC-ot oda-vissza le tudtuk győzni.
– Az alapszakasz során többször elhangzott, hogy az elsődleges cél a felsőházba jutás, ha az megvan, megfogalmazhattok merészebb célokat. Itt már teher nélkül játszhat a csapat vagy most jön az újabb célkitűzés?
– A profi sportban mindig van cél. Szoktam mondani, hogy a ki nem tűzött célt nem lehet elérni. Mi elértük az elsődleges célunkat, az 5–8. közé jutást, most viszont ki kell tűznünk új célt, mert anélkül nem lehet nekiállni a munkának. Most meg kell néznünk, mit tudunk még kihozni a szezonból és a játékosokon is azt látom, hogy erről beszélgettek az öltözőben. Sőt, volt olyan, aki azt mondta, hogy éremért akar játszani. Ez a hozzáállás kell ahhoz, hogy sikeresen szerepeljünk, de nem lesz megdorgálva senki, ha nem úgy sikerül. A játékosok és a vezetők is azt szeretnék, hogy a maximumot hozzuk ki ebből a szezonból, mert az a nyári átigazolási időszakra is újabb jel lehet, hogy komolyan gondoljuk a futsalt Újpesten.
– Mennyit számított a csapatnak a szurkolás? Látható volt, hogy egészen másképp játszik a csapat, ha jó a hangulat, mint amikor kevesebben vannak a lelátón.
– Nagyon bízom benne, hogy a szurkolók még jobban a csapat mellé állnak, akik kilátogattak, megmaradnak. Az MFA ellen is egészen jó hangulat volt, ahogy a Haladás ellen is, amikor a jégkorongszurkolók látogattak ki. Az a mérkőzés nem sikerült jól, de tízből egy olyan meccs van, mint az, amikor semmi nem akar összejönni. Bízom benne, hogy minél több emberrel megszerettetjük ezt a sportágat és komoly eredményekért tudunk versenyben lenni, az még vonzóbbá teszi a szurkolóknak a csapatot és nagyobb eséllyel jönnek el. Láttam a játékosokon is a meccs előtt, ahogy egymást tüzelték, hogy megmutassák, mire képesek és szerencsére sikerrel vettük az akadályt.
– Nem egy idényre terveztetek. A mostani idény és a felsőházba jutás mennyire ad új irányt a csapatnak? Hosszabb távon mik a tervek?
– Új irányt nem ad, mert azt már az idény előtt kitűztük a felsővezetéssel, de könnyíti a helyzetünket és talán több reménnyel szolgál, hogy a befektetett munka jó irányba halad. Amiben az ember hisz, azt meg kell próbálni véghezvinni és mi abban hiszünk, hogy itt Újpesten olyan modellt tudunk kialakítani, ami hosszú távon meghatározója lesz a magyar futsalnak. A szezon elején új játékosokat építettünk be, meglévő játékosoknak adtunk új lehetőséget, olyan légiósokat hoztunk ide, akik emelik a bajnokság színvonalát, magyar edzőt alkalmazunk, amivel szintén irányt akartunk mutatni és majd meglátjuk, ezek mire lesznek elegek. Számunkra ez egy tanulóév, Szente Tamás is első felnőtt idényét produkálja, szezon végén meglátjuk, hogyan szerepeltünk, de egyelőre nagyon pozitív az évünk! Figyelemmel követjük az utánpótlást is, U17-es és U19-es korosztályainknak a legmagasabb osztályba jutás van kitűzve célként és ez is jó irányba halad. Emellett a környező futsalklubokkal is próbálunk jó kapcsolatot kialakítani, hogy a későbbiekben akár onnan is meríthessünk játékosokat.
