Az előző idényben 39 találattal kiérdemelt gólkirálynői címe után az új szezonban is remekel a másodosztályt vezető női labdarúgócsapatunk fiatal csatára, Katona Vanda, aki elmesélte, hogyan jutott el Bajótról Újpestre, beszélt a lányok őszi teljesítményéről és céljairól is. Interjú Katona Vandával.
– Mi visz rá egy nyergesújfalui lányt, hogy focizni kezdjen?
– Az én labdarúgó-pályafutásom az általános iskolában kezdődött, mert az egyik tanárom felfedezte, hogy nagyon jól játszom a fiúk között is, ő a Bajóti SE elnöke volt, ő vitt le játszani a fiúk közé, ahol még Bozsik-tornákon szerepeltem, onnantól kezdve a két település közelsége miatt átvittek Nyergesújfalura, ahol már lányokkal együtt játszottunk a fiúcsapatban. Ott kezdődött minden, U19-ben Kiemelt bajnokságban játszottunk, utána pedig minden jött magától.
– Mit szerettél meg a labdarúgásban?
– A társaságot, hogy lehet egymásért küzdeni, és nagyon megtetszett, hogy nem egyéni sport, nem csak magadért élsz, hanem a társaidért is, és ha valaki elrontja, akkor én azért vagyok ott, hogy kijavítsam, vagy azért, hogy támogassam, hogy ne csüggedjen és van hova tovább.
– A Bajót, a Nyergesújfalu és az Almásfüzitő érintésével tavaly nyáron igazoltál Újpestre. Hogyan kerültél ide?
– A nagypályás és futsaledzőm, Kottra Márk az újpesti utánpótlásban is dolgozott és ő beszélt Oroszi Sándorral, mi lenne, ha én ide jönnék és megnéznék, hogyan tudok itt szerepelni. Utána kiderült, hogy a futsalcsapat edzője, Tóth László is szorgalmazta Sanyi felé, hogy igazoljanak le, így több irányból erőltették, hogy megszerezzenek.
– Azonnal megtetszett a közeg? Az első idényedben 39 góllal gólkirálynő lettél, azt hiszem, beváltottad a hozzád fűzött reményeket.
– Hozni akartam a kötelezőt… Nagyon szerettem volna olyan segítséget nyújtani, amiben én erős vagyok, ez pedig a gólszerzés. Szerencsére sikerült is és próbálom folytatni, de nem a gólkirálynői cím a célom, hanem, hogy feljussunk az élvonalba.
– Neked milyen ambícióid voltak, amikor Újpestre igazoltál?
– Szerettem volna minél magasabb bajnokságban, minél tapasztaltabb játékosok készülni, hogy minél többet tanulhassak tőlük és ebben az idényben is hasonlóak a céljaim, ezért is szerettem volna maradni, amit Sanyival meg is beszéltem, mert ő hozott ide tapasztalt játékosokat és szerettem volna velük futballozni, tanulni tőlük, hogy én is minél jobb lehessek.
– Mennyit segít nektek, hogy ott van a csapatban például a 113-szoros válogatott Szőcs Réka vagy a Bajnokok Ligájában is pályára lépő Oláh Adrienn?
– Mindketten rendkívül tapasztalt játékosok és felnézek rájuk, hogy ennyi mindent el tudtak érni, büszke is vagyok rájuk. Nagyon sokat beszélgetek velük és a legjobbat, illetve a legtöbbet akarják kihozni ebből a csapatból. Szerintem mindenki felnéz rájuk, jó emberek is, és ennél nincs fontosabb.
– Nyáron számos változás történt a csapat háza táján. Hogyan élted meg ezt az időszakot?
– Őszinte leszek: nagyon féltem tőle, mert amikor Sanyival leültünk beszélni, akkor szerettem volna tudni, kiket hoz ide, mert szerettem volna megtartani a pozíciómat, illetve azt is, hogy most már csak és kizárólag az legyen a cél, hogy olyan játékoskeretet alakítsanak ki, amellyel feljutunk az NB I-be, ahol szintén az lenne a célunk, hogy a középmezőnyben legyünk és az élvonalban maradhassunk. Ez még egy álmunk, de szerettem volna olyan csapatban játszani, ahol mindenki úgy áll hozzá minden edzéshez és meccshez, hogy nekünk az NB I-ben kell szerepelnünk.
– Az eddigi teljesítmény alapján úgy tűnik, hogy az élvonalba jutásért vívott harcban a mi csapatunk van a legjobb helyzetben. Teherként vagy motivációként élitek meg a magas elvárásokat?
– Szerintem ezt mindenki magában próbálja lerendezni. Én személy szerint motivációként fogom fel, de néhány mérkőzésen teherként jön ki. Főleg az erősebb csapatok ellen érzem, hogy ez inkább teher, mert többször túlizgultam és lehet, hogy ez a játékomon is látszik, de alapvetően motivációként fogom fel.
– Továbbra is veretlen a csapat ebben a szezonban, egyetlen gyengébb meccs volt csupán az Eger ellen hazai pályán. Minek köszönhető, hogy ennyire kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtotok?
– Szerintem a másik biztatása miatt van ez. Ha látjuk, hogy a társunk kicsit elfáradt, vagy nem bírja, akkor is kézen fogva túlesünk ezen és húzzuk egymást felfelé, amennyire csak lehet.
– Voltak nehéz mérkőzések, mint például a Csepel vagy a Vasas elleni rangadók, de ezeket is sikerült végülis könnyedén teljesíteni. Nehéz volt hozni ezeket a meccseket?
– Annyira össze vagyunk szokva és jól játszunk együtt, hogy ezeket a mérkőzéseket személy szerint úgy gondolom, könnyebb megnyerni. Az Eger ellen, amely párharcokban kicsit erősebb, mint mi, ott kicsit nehezebb dolgunk van – abban a szegmensben én például kicsit gyengébb vagyok –, de az ehhez hasonló mérkőzéseket is tudjuk hozni.
– Az előző idényhez hasonlóan most is hozod az egy gól feletti meccsátlagot, hiszen 12 meccsen 14 gólnál jársz. Hogy látod a saját teljesítményedet?
– Lehetne mindig jobb, de reálisan nézve a dolgokat valami ilyesmit szerettem volna ebben az idényben is mutatni a szakmai stáb és a társak felé, hogy ha ott vagyok a kapu előtt, akkor bízzanak bennem és nyugodtan adják be, vagy nekem passzolni, mert van annyi szerencsém, hogy ha rosszul találom el, akkor is képes bepattanni a lövésem. Hála Istennek, nagyon nagy mákom van a gólszerzésben és ezzel akarom segíteni a csapatot is.
– Vannak személyes céljaid? Általában egy középcsatár a szezon kezdete előtt kitűz magának egy gólszámot.
– Én nem szoktam. Soha! Mindig a csapatteljesítményben hiszek és a csapat célja legyen az elsődleges, ne az, hogy én gólt szerezzek! Én azt nézem, hogy jussunk fel az NB I-be, játsszunk ott közösen, érjük el a céljainkat, és az legyen az elsődleges szempont, ne az, hogy én mennyi gólt szerzek.
– Kicsit furcsa ezt hallani egy sokszoros gólkirálynőtől, aki egyébként 2-es mezszámban játszik. Miért ezt választottad? Már az Újpestre igazolásod előtt is ebben játszottál.
– Nyergesújfalun még nem ebben játszottam, viszont amikor ott voltam, az utánpótlás-válogatottban 2-es mezben játszottam, ezért amikor átigazoltam Almásfüzitőre, akkor úgy döntöttem, hogy ezt a mezszámot megtartom és új lappal és új mezszámmal kezdem meg szereplésemet új klubomban, illetve az utamat felfelé.
– Mivel lennél elégedett az idény végén, akár a saját céljaidat, akár a csapat céljait tekintve? Mi kell ahhoz, hogy megvalósuljon a bajnoki cím?
– Kötelező megnyerni! Ez a célunk! Az őszi szezonból hátralévő mérkőzésen is az a célunk, hogy nyerjünk. Úgy gondolom, hogy attól függetlenül, hogy ez kötelező, nem látom senkin, hogy ez feszültséget váltana ki bárkiből. Az Eger ellen tavasszal nehéz dolgunk lesz, de szerintem felfelé ívelünk és szeretnénk megmutatni nekik is, hogy egymásért küzdve nyerni akarunk.
– Fiatal játékos vagy, azaz tudsz még fejlődni. Mik az erősségeid és miben szeretnél még előrelépni?
– Mentálisan és játékban is szeretnék fejlődni. Például a helyezkedésben fejlődnöm kell, mert néha olyan helyre helyezkedem, ahová nehezen juttatják el a labdát a társaim, ezzel nekik is szeretnék segíteni, hogy egyszerűbb passzokat adjanak, de sorolhatnék még sok egyéb dolgot, mert szerintem mindenki mindig tud fejlődni. A csapatban is számontartjuk, ha valami valakinek nem úgy megy és ezeket meg is beszéljük.
– 21 éves vagy, azaz előtted a jövő. Milyen céljaid vannak a labdarúgásban?
– Nagyon szeretnék Újpesten maradni, nagyon szeretem a klubot, a szakmai stáb munkáját, illetve imádom a lila színt és otthon rengeteg Újpest-szurkoló van, szóval szeretném, ha nekik is tudnék kedvezni ezzel, hogy itt futballozom. A terveim Újpestre szólnak, de sosem lehet tudni, mit hoz a jövő.
