Véget ért az őszi szezon U12-es együttesünk számára is. A csapat edzője, Tornóczky Áron kifejtette, a hangsúly a játékosok egyéni fejlesztésén volt a mögöttünk hagyott időszakban, s sikerült fejleszteni, megszilárdítani a gyerekek technikai tudását. Tornóczky Áron beszélt továbbá edzésmódszereiről, a pályán nyújtott teljesítményről, edzői hitvallásáról és a csapat előtt álló feladatokról is. Interjú.
– Mióta dolgozol Újpesten? Hogyan jött az életedbe és mit jelent számodra a lila-fehér klub?
– Nyáron volt négy éve, hogy idekerültem. Régebben az egyetem mellett Biatorbágyon dolgoztam, akkor kaptam szerződést az Újpesttől. Két éven keresztül pályaedző voltam, tavaly pedig átvettem azt a csapatot, amivel most is foglalkozom.
– Az U12-esek vezetőedzője vagy. Hogyan éled meg ezt a szerepkört?
– Nagyon közel áll hozzám ez a korosztály. Korábban tanítottam nyolcosztályos gimnáziumban, amit élveztem, ezért is szeretem ezt a szerepkört Újpesten.
– Találkoztál kihívásokkal a nyári időszakban? Gondolok itt például a játékosok motivációjára, esetleg az egyéni képességeik különbségeire?
– Az egyesülés miatt több gyereket megnéztünk nyáron, hogy felmérjük, kik azok, akik az A-kerethez tartozhatnak. Szerencsére a kollégám olyan információkkal látott el a csapatról, melyek nagyban hozzájárultak a kiválasztáshoz. Több közös edzést is tartottunk, két hét alatt megvolt a csapat, amivel dolgozni szerettünk volna. Egyéni képességek szempontjából, az a feladatunk, hogy azoknak segítsünk a felzárkóztatásban, akik le vannak maradva.
– A nyári felkészülés során milyen fő célkitűzéseket határoztatok meg? Azóta tapasztaltatok változást, fejlődést a csapat játékstílusában, mentális állapotában?
– A játékosaink egyéni fejlesztésén van nálunk a hangsúly. Célunk a technikai tudás megszilárdítása, fejlesztése volt. Régóta ezen dolgozunk, és úgy érezzük, hogy jó úton járunk. A csapatjáték kialakítása is fontos számunkra, de ennél a korosztálynál fontosabbnak tartjuk az előbbieket.
– Milyen különleges edzésmódszereket szoktál alkalmazni a játékosaid fejlődése érdekében?
– Van kialakult periodizációnk, ami mentén képezzük a gyerekeket. Ennek kialakításában szabad kezet kapunk. Mindent megteszünk a játékosaink érdekében. A csapatedzések mellett minden nap tartunk egyéni foglalkozásokat, úgy, hogy mindenkire jusson idő. Kiscsoportos foglalkozásaink is vannak, ahol két külön edzésterv alapján gyakorolhatnak a gyerekek.
– Lejátszottátok az utolsó meccseteket 2024-ben. Mennyire fontos számotokra az eredmény, ahhoz képest mennyire vagy elégedett a pályán látottakkal?
– Nyilván mindenki nyerni szeretne, azonban legfőképpen a játékosoknak és a szülőknek fontos az eredmény. Az a mi feladatunk, hogy edukáljuk a gyerekeket, hogy ne a számokban keressék a munkájuk sikereit. Mostanra a csapatunk is így gondolkodik. Ősszel, amikor a Vasas ellen kikaptunk három kettőre, azt mondtuk a csapatnak, hogy örüljenek annak, hogy a mérkőzés kilencven százalékában mi domináltunk, nálunk volt többet a labda, nekünk volt több helyzetünk, hiszen ez bizonyítja a munkájuk eredményességét, nem pedig az a három apró hiba, ami miatt végül vesztesen tértünk le a pályáról.
– A téli felkészülés során mi a célotok? Nehéz fenntartani a fejlődés mértékét ilyenkor? A teremfoci hogyan segíti a gyerekeket a téli felkészülés alatt?
– A helyzetkihasználásunkon szeretnénk javítani. Célunk, hogy ne csak szép, de eredményes játékot produkáljunk. Sok gólt kaptunk labdavesztésekből, ezért az átmeneteken is akarunk fejleszteni, a pontos, kombinatív stílus hívei vagyunk.
– Lesznek újítások tavasszal az edzésprogramban, vagy inkább az ősszel tanultakat próbáljátok rögzíteni a játékosokban?
– Az egyéni, technikai fejlődés lesz fontos továbbra is. Csapatjáték szempontjából próbáljuk a helyzetkihasználásunkat és a pontosságunkat is javítani. Továbbá többet fogunk a gyerekekkel beszélni, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hogy miben sikerült előre lépniük és miben nem.
– Mi az, ami a csapatod felkészítése során a legnagyobb kihívást jelenti?
– Amikor átvettem a csapatot, az volt a célom, hogy mindenki olyan precizitással, hozzáállással, küzdeni akarással játsszon, amit én is képviselek. Ezt az attitűdöt átvette a csapat nagy része. Van pár olyan játékosom, akiken érzem azt a mentalitást, hogy profi labdarúgóvá akarnak válni. Ez meglátszik a munkamoráljukon és ezt mindenkiben ki kell alakítanunk.
– Mi a hitvallásod, utánpótlásedzőként mit a legfontosabb megtanítani a gyerekeknek?
– Azon kívül, hogy labdarúgást tanítunk, nagyon fontos a nevelés is. A gyerekeknek meghatározó, hogy az edzőjük milyen értékrendet képvisel, mert sajnos nem mindenkiből lesz profi labdarúgó, viszont egytől egyig felnőtt emberré válnak. Meghatározó, hogy mit adunk át nekik, mert az emberi tulajdonságok a legfontosabbak.
– Mely készségeket tartod a legfontosabbnak ebben a korban? Milyen módszerekkel fejlesztitek ezeket?
– Nagy szerepe van az egyéni képességeknek, amikkel születnek a gyerekek, hiszen azok alapján dől el, hogyan lehet őket fejleszteni. Az edzéseken ebben a korosztályban a technikai elemeket fejlesztjük, mint például a labdavezetést vagy a kapura rúgást.
– Az edzéseken mekkora szerepet játszik, hogy a gyerekekben megmaradjon a labdarúgás iránti szeretet?
– Ez a legfontosabb. Odafigyelünk a játékosainkra és motiváljuk őket a nehéz pillanatokban, hiszen nem tudnak mindig tökéletesen játszani, de nem hagyhatjuk, hogy ez elvegye a kedvüket a sporttól. Támogatóan és pozitívan kell hozzáállnunk a gyerekekhez, mert, ha ebben az időszakban nem alakul ki bennük a labdarúgás iránti szeretet, akkor utána nagyon nehéz velük foglalkozni.
– Hogyan maradsz naprakész az edzői módszerekkel kapcsolatban, mit tartasz a legnagyobb kihívásnak a saját fejlődésedben a jövőre nézve? Szívesebben maradnál az utánpótlásban vezetőedző, vagy kipróbálnád magad a felnőtt labdarúgásban?
– Egyetemet végeztem, de ettől függetlenül rengeteg képzésen veszek részt. A klubon belül mindenkivel tartjuk a kapcsolatot, folyton érdeklődünk a többi csapattal kapcsolatos problémákkal kapcsolatban. Minden napomat azzal töltöm, hogy hogyan tudnám fejleszteni a csapatomat. Miután hazaérek az edzésről, nem filmet nézek, vagy alszom, hanem azon gondolkozom, hogy másnap mit csinálhatnék jobban. Szakcikkeket olvasok, külföldi csapatok edzéseiről nézek videókat. Jelenleg csak az utánpótlásban képzelem el magamat, ez azért is lehet, mert furcsa lenne, hogy több játékosnál fiatalabb vagyok.