Utánpótláscsapataink és felnőtt női együttesünk után NB I-es futsalcsapatunknál is elkezdte a munkát erőnléti edzőnk, Kiss Krisztián, akit szakmája különlegességeiről és a futsal és a nagypályás labdarúgás közti különbségekről is kérdeztünk, de beszélt az egyéni fejlesztés fontosságáról és a folyamatos tanulás szerepéről is. Interjú.
– Mióta dolgozol nálunk? Van bármilyen kötődésed Újpesthez?
– A nyolcadik évemet kezdtem itt, azonban aktív labdarúgó-pályafutásom alatt nem játszottam a csapatban még utánpótlásszinten sem. Felemelő érzés olyan tradicionális klubnál dolgozni, mint az Újpest. Jelenleg megbízott szekcióvezetőként tevékenykedem a lila-fehéreknél, stábtagja vagyok az U17-es és U16-os csapatoknak, de besegítek az U15-ösöknek is, ráadásul dolgozom még a női csapatunknál és a felnőtt futsalosainknál.
– Miből áll pontosan az erőnléti edző munkája, mennyire fontos a szerepe egy csapat életében?
– A mai kor szakembereinek komplex tudással kell rendelkezniük. Nem elég, ha valaki nagy lexikális tudással bír, hiszen akkor lehet hasznos tagja az erőnléti edző a csapatának, ha a tudását a gyakorlatban is alkalmazza. A szakma a fizikai képességek megfelelő fejlesztéséről szól, amit az adott korosztálynak megfelelően kell kezelni. A fociban a legfontosabb a sérülések megelőzése, amit erősítéssel lehet a legkönnyebben elérni. Nekünk tisztában kell lennünk azzal, hogy a játékosok éppen milyen szenzitív időszakban vannak, és ehhez megfelelően kell fejlesztenünk őket. A XXI. században a játékosok folytonos monitorozása is elengedhetetlen, hiszen a GPS alapú megfigyeléssel kaphatunk hozzávetőleges képet, hogy a labdarúgók akár heti szinten vagy a mérkőzéseken milyen teljesítményt nyújtanak.
– Te vagy a női együttesünk erőnléti edzője, ráadásul az utánpótlásban is dolgozol. Hogyan alakult a felkészülési időszak ezeknél a csapatoknál?
– Olyan koncepció alapján haladtunk, ahol a játékosok hétről hétre úgy fejlődhettek, hogy a terheléssel a teljesítményüket is fokozhassuk. Mivel van csapatunk, amely később kezdi a bajnokságot – például a felnőtt hölgyek – és van, amely már túl van az első tétmeccsén – mint az U17-esek –, ezért mindenhol más ütemben tartott a felkészülési időszak.
– Nemrég kezdtél el futsalosainkkal is foglalkozni. Hogy látod, mennyire állnak készen a felsőházi rájátszásra? Miben kell még fejleszteni őket?
– Régi ambícióm valósult meg azzal, hogy felkértek a futsalcsapat erőnléti edzőjének. A múltban dolgoztam már felnőttekkel, így nem volt számomra új a közeg. Megvan a közös hang a játékosokkal, érdeklődőek és nagy figyelemmel követik a foglalkozásokat. Általában hetente két alkalommal foglalkozom a srácokkal, de ez mérkőzésfüggő, hiszen ha egy héten kétszer is játszanak, akkor csak egy edzésre van lehetőségem velük.
– Miben különbözik a nagypályás labdarúgás és a futsal erőnléti felkészítése? Mikre kell összpontosítani jobban a futsalnál és miért?
– Muszáj különválasztani a két sportágat, mind felmérési értelemben, mind a paraméterekben. Állóképesség szempontjából ugyanúgy megadjuk nekik az alapokat, mint a nagypályás csapatoknak, s a kondicionáló és fejlesztő foglalkozásokon is megjelennek azon képzések, amik elengedhetetlenek bármely erőnlétet igénylő sportágnál. A célunk, hogy olyan belső adatbázist alakítsunk ki, amiből láthatjuk a játékosok felmérése során kapott adatokat és ezekből kalkulálni tudjuk az optimális teljesítményt.
– A mérkőzéseken is ott leszel majd? Mennyire fontos a játékpercek nyomonkövetése ennél a sportágnál?
– Úgy állapodtunk meg, hogy amikor az időm engedi ott vagyok a meccseken, azonban sajnos ez nem mindig jön össze. Célkitűzéseink között van egy olyan eszköz beszerzése, amellyel nyomonkövethetjük a játékosok aktuális állapotát, ez nagyban segíthetné a munkát a jövőben.
– Az utánpótlásban főként nagy korosztályokkal foglalkozol. Mennyivel másabb felkészítésben részesülnek a fiataljaink a felnőtt labdarúgókhoz képest? Miért van szükség arra, hogy máshogyan készítsük fel őket?
– A felnőtt játékosoknak teljesen más a terhelési mintájuk, mint az utánpótláskorú labdarúgóknak, hiszen utóbbiak még érési folyamatban vannak. Az utánpótlásban célunk, hogy optimalizáljuk a srácok teljesítményét. Ezekben a korosztályokban az egyéni fejlődés létfontosságú, így nekünk is az a dolgunk, hogy mindenkit egyénre szabottan, az életkori sajátosságait figyelembe véve képezzünk. Alapvető funkcionális mozgásokkal kell rendelkezniük a játékosoknak utánpótlás korban, hiszen csak ezekre lehet később építeni. Ez viszont rendkívül hosszú folyamat. Állandóan figyelemmel követjük a srácok életszakaszait, a növekedésük ütemét és az érettségi szintjüket, s mindezeknek megfelelően próbáljuk a fizikai képességeiket is fejleszteni. A sporttudomány folyamatos változása mellett nehéz folyton naprakésznek lenni, viszont minden alkalmat próbálunk megragadni, ahol tanulhatunk, ilyenek például a konferenciák, szakmai beszélgetések, de januárban volt szerencsém az NB I-es csapatunk felkészülésébe belenézni, ami nagyon hasznos volt számomra. Szerencsére jó szakemberekkel vagyok körülvéve, így dinamikusabban fejlődhetünk.
