A Crvena zvezda akadémiáját nyolc éven át irányító Dragan Mladenovicot kérdeztük többek között első újpesti benyomásairól, feladatköréről, illetve arról, milyen futballfilozófiát vall magáénak.
Először is: üdv Újpesten! Kérlek, mesélj egy pár szót magadról!
Dragan Mladenovic vagyok, Szerbiából jöttem. Több klubban is megfordultam játékosként, a Crvena zvezda mellett a Glasgow Rangersben és a Real Sociedadban is, majd a visszavonulásomat követően a Crvenánál kezdtem edzősködni az utánpótlásban. Később pedig – összesen nyolc éven át – teljes egészében én feleltem az utánpótlásnál folyó szakmai munkáért a klub akadémiáján.
Milyenek az első benyomásaid az Újpestről?
Nagyszerűek, a létesítményeket még mindig fel kell mérnem. Nem először vagyok itt, hiszen kint voltam az előző szezon utolsó hazai meccsén, a Nyíregyháza ellen, és fantasztikus volt az a hangulat, amit a szurkolók varázsoltak ide. Tudom, hogy ez egy régi stadion, ahogyan azt is, hogy hamarosan új otthona lesz a csapatnak. Az sem ismeretlen számomra, hogy az Újpest nagy múltú klub, komoly tradíciókkal, és ebből adódóan komoly elvárásokkal.
Mi lesz pontosan a te feladatod a IV. kerületben?
Azért vagyok itt, hogy emeljem az akadémia státuszát. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a tapasztalatommal segítsem az itt dolgozókat, hogy a klub utánpótlása előre lépjen. Ez magában foglalja az edzőket, illetve minden folyamatot, ami az akadémián zajlik.
Mi az a filozófia – mind általánosságban a focit, mind az utánpótlást illetően – ami leginkább jellemző rád?
Természetesen nem is mondhatnék mást, mint a támadófutballt. Azt a játékot szeretem, ami folyamatosan a gólszerzésre tör, hiszen végső soron a szurkolók is ezt szeretik. Ők azt preferálják, ha a meccs élvezetes, nem pedig nézhetetlen – ehhez pedig gólok kellenek. Persze, ez nem valósulhat meg megbízható védelem és védekezés nélkül, de alapvetően egyértelműen a támadófocit képviselem.
Mi az, amit a Crvena zvezdától magaddal hoztál hozzánk?
Az előbb említett filozófia mellett, a tapasztalat és az eredmények, amelyeket ott elértünk. A Crvena – akárcsak az Újpest – egy nagy klub, és ezért kiemelten fontos az utánpótlása is. Sikerült olyan változtatásokat véghez vinnünk, melyeknek köszönhetően a klub akadémiája nemcsak Szerbia, hanem az egész régió legjobbja lett. Kineveltünk tehetségeket, akikből az első csapat is profitált, és nem egy alkalommal értékesítettünk futballistákat az öt topbajnokság valamelyikébe is. Előbbinek egyértelműnek kell lennie, most is rengeteg korábbi akadémista játszik a Crvenában, és remélem, hogy Újpesten is hasonló lesz a helyzet, és sikerül utánpótlás-futballistákat kinevelnünk az első csapat számára.
Ha már említetted az értékesített futballistákat: kik a legnagyobb nevek, akik a te irányításod alatt kijöttek a Crvena akadémiájáról?
Nagyon nehéz csak pár nevet kiemelnem, hiszen számos jó játékossal volt szerencsém együtt dolgozni. Ha néhányat mégis kéne mondanom, akkor – a teljesség igénye nélkül – ide sorolnám Ivan Ilicet, aki jelenleg a Torino futballistája, Luka Ilicet, akire anno a Manchester City csapott le, Uros Racicot, akit a Valencia szerződtetett, vagy Dejan Joveljicet, akit az Eintracht Frankfurt vitt el tőlünk, most pedig Észak-Amerikában, az MLS-ben játszik. Vannak olyanok is, akik az én irányításom alatt kerültek oda, azóta pedig felkeltették a City Group, vagy például az Aston Villa és a Fiorentina érdeklődését is.
