Azt követően, hogy néhány évvel ezelőtt megválasztották a legjobb újpesti utánpótláskorú labdarúgónak fokozatosan kapott egyre nagyobb szerepet a felnőtt labdarúgásba már a 2021–2022-es kiírásban belekóstoló védőnk, Horváth Dániel, aki 19 évesen csapatkapitánya NB III-as együttesünknek, s célja, hogy kiérdemelje a profi szerződést élvonalbeli csapatunknál. Interjú.
– Néhány évvel ezelőtt téged választottak a legjobb újpesti utánpótlás-játékosnak, ráadásul még csak 19 éves vagy, de már a 2021–2022-es idényben debütáltál a harmadosztályban.
– Még U14-es korosztályú voltam, amikor megválasztottak az Év Játékosának, ami nagy löketet adott és nagy megtiszteltetésnek éreztem az elismerést. Valóban nagyon hamar bemutatkozhattam a felnőttek között és még nagyobb megtiszteltetés, hogy ezt itt, Újpesten tudtam megtenni.
– Minek köszönhető, hogy idényről idényre egyre meghatározóbb játékosa lettél a csapatnak?
– Szerintem az elmúlt évek kitartó munkájának. Ebben az évben az edzések mellett elkezdtem külön is nagyon keményen dolgozni, annak is köszönhető, hogy ekkorát tudtam fejlődni. A szezon első fele nem úgy indult, ahogy szerettem volna, kevesebb lehetőséget kaptam, de keményen dolgoztam és ennek köszönhetően beérett a munka. Nagyon is érzem az edzőktől kapott bizalmat és ezt próbálom a teljesítményemmel meghálálni.
– Olyannyira, hogy az elmúlt időszakban többször a csapatkapitányi karszalagot is kiérdemelted. Ez mit ad neked? A kapitánynak a pályán és azon kívül is vezérnek kell lennie. Ez megvan benned?
– Úgy érzem, megvan ehhez a karakterem és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy az Újpest második csapatának kapitánya lehetek. Ez plusz felelősséggel is jár, de úgy érzem, alkalmas vagyok a feladatra. Próbálom segíteni a társakat, pláne, hogy rengeteg fiatal jött fel hozzánk, akiket próbálok jótanácsokkal ellátni.
– Alapvetően bal oldali belső védő vagy, de többször játszottál balhátvédként is. Hogyan lettél védő?
– Régen bal szélen játszottam, de volt egy időszak, amikor nem volt balhátvédünk, akkor kicsit kényszerből hátrébb kerültem és ott is ragadtam. Mivel fizikálisan mindig erősebb voltam a korosztályomnál, ezért betettek középre és ez a poszt is áll hozzám a legközelebb. Erősségemnek tartom a párharcokat, ütközéseket, fejjátékot, de mindig van hova fejlődni, ezekben is, és a robbanékonyságomon is szeretnék javítani.
– Múlt héten Kovács Ervinnel beszélgettünk, aki téged külön is kiemelt, hogy mekkorát fejlődtél a többiekhez képest is az elmúlt időszakban. Te is érzed ezt?
– Amikor kevesebbet játszottam, akkor is bíztak bennem, edzések után plusz feladatokkal segítettek és az is ad nekem egy löketet, hogy érzem a tőlük kapott bizalmat.
– Ervin a védekezésért felel a csapatnál. Személy szerint ő mivel tud hozzájárulni a fejlődésedhez?
– Vele rendkívül szoros a kapcsolatom, nagyon sok dolgot részletesen átbeszélünk, mindenben segít, elmagyarázza, mit csináltam és mit kellett volna jobban tennem. Mindig részletesen kielemezzük a meccseket is.
– A karakterfejlődésben is tudnak segíteni?
– Mindig próbálnak magabiztosságot adni és elmondják, hogy önbizalomtól duzzadva játsszunk, de egy védőnek különösen is fontos a karakter, állandóan beszélnie kell a pályán.
– Mekkora szerepe van a védőknek egy csapat sikerességében? Szokták mondani, hogy a meccseket a támadók, a bajnokságokat a védelmek nyerik, illetve az a mondás is áll, hogy ha nem kap gólt egy csapat, egy pontot biztosan szerez.
– Nagyon fontos szerepünk van, hiszen mi látjuk át hátulról a pályát és ezért nekünk kell irányítanunk szinte az egész csapatot, egy csapat sikeressége pedig a jó védekezésből indul.
– Azt is szokták mondani, hogy a védelmek stabilitását az állandóság adja, azaz, hogy ritkán változik az összetétel. Ez a mi csapatunknál kevésbé volt igaz ebben a szezonban. Ilyen szempontból hogy látod a te szerepedet?
– Megpróbálok alkalmazkodni, tudni, hogy mik a másik védő erősségei, minél hamarabb megtalálni vele a ritmust, ez a kulcs. Alapvetően Máté Zsolt lenne a védőtársam, de ő sérült volt az elmúlt időszakban, ilyenkor pedig próbálom még jobban átvenni a vezérszerepet, kevesebb feladatot rájuk hárítani és mindenben segíteni őket a pályán, hogy minél hamarabb összeszokjunk és beilleszkedjenek.
– NB III-as csapatunk célja, hogy minél több fiatalt beintegráljon a felnőtt labdarúgásba. Te hogy állsz ebben a folyamatban, mennyivel lettél érettebb játékos Mundi Viktorék kezei alatt?
– Rengeteget tudtam fejlődni a felnőtt futballban, próbálok minél érettebben játszani, hogy minél hamarabb feljebb tudjak lépni a nagy csapathoz.
– Ebben olyan szempontból nincs könnyű dolgod, hogy a te posztodon a rutinos játékosaink mellett vannak fiatalok is.
– Igen, én is tisztában vagyok vele, milyen nehéz feladatom van, főleg most, hogy nagyon jó védők vannak az NB I-es csapatban, de próbálok minél többet dolgozni és fejlődni, hogy ha megkapom a lehetőséget, akkor élni tudjak vele.
– Mi kell ahhoz, hogy NB III-as csapatunk minél hamarabb biztosítsa a bentmaradást? Nagyon sok egygólos vereségünk volt.
– Sajnos sok könnyű gólt kapunk. Azt mindenképpen ki kell küszöbölni, hogy könnyű gólokat engedjünk, kevesebb gólt kell kapnunk, főleg pontrúgásból, mert abban sajnos nagyon gyengék vagyunk, ez múlt hétvégén is látszott. Ha ez megvan, akkor szerintem ezek az egygólos vereségek győzelmekbe fordulnak át.
– Hogy látod magad a következő időszakban?
– Az a célom, hogy itt maradjak Újpesten, hogy itt váljak meghatározó játékossá, minél hamarabb felkerüljek az első csapathoz és profi szerződést kapjak.
– Ebben mekkora motivációt ad, hogy láthatjátok magatok előtt az utat? Ebben az idényben ugyanis Sarkadi Kristóf, Mándi Naruki Milán és Mező Dezső is profi szerződést kapott.
– Ez rendkívüli motivációt jelent, hogy itt voltak velünk, együtt edzettünk és látjuk, megvan a lehetőség, hogy feljebb kerüljünk.
